Tizenöt éves voltam, amikor megkezdődött Szarajevó ostroma. A halálesetekről, a vérontásról, kegyetlenségekről szóló hírek még a kamaszos bulimámoron is átszűrődtek. Meggyászoltam Jugoszlávia szétesését, csakúgy, mint sokan mások, akik még élhettek abban az országban. Egyik napról a másikra megszűnt…